Nem kis céget vett Spéder Zoltán, akit 2016-ban ejtett Orbán
Az eladó sem kispályás.
Posztumusz díszpolgári címet javasol a minap meghalt történészprofesszornak Fürjes Balázs, aki emiatt levelet is írt Karácsony Gergely főpolgármesternek.
Füst Milán antiszemitizmusáról nem velem kell vitázni. Gerő András válasza.
Kár feláldozni alkotóinkat a buzgó politikai helyezkedésben.
Az ATV-t is megdöbbentette és felháborította Friderikusz kedd esti műsora, ahol Gerő András történésszel a Kiss László-ügyet tárgyalták sajátos megközelítésből. Friderikusz szerint a nemi erőszakért elítélt úszóedzőt "erkölcsileg kivégezték", "megsemmisítették", és a merényletben egymásra találtak a nihilista "sajtóhiénák" meg a "bosszúszomjas magyar népi lelkület".
A "nagy háborúhoz" vezetett, hogy egész Európában egyszerre vesztették el a józan ítélőképességüket a nemzetek - erről Gerő András történész beszélt szombaton, az első világháborút kiváltó szarajevói merénylet századik évfordulója alkalmából tartott budapesti vitadélutánon.
A Horthy-kultusz Magyarországon valójában már rég nem Horthy Miklós személyéről, hanem az 1920–1944 közötti rendszer kritikátlan tömjénezéséről szól – véli Ungváry Krisztián. A történész szerint Horthy megítélése körül ma jól látható egy mesterségesen gerjesztett kultusz a hatalom részéről, de egyfajta hisztéria is a másik oldalról. Interjú.
A Rubicon című történelmi folyóirat szerkesztősége nyilatkozatban emeli fel szavát az ellen, hogy Gerő András történész antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignácot Gyáni Gábor akadémikus írására hivatkozva.
"Az emberek talán kezdik felismerni, hogy a demokrácia önmagában nem oldja meg a problémákat, az csak egy forma a problémák megoldására. A problémákat ugyanis minden alkalommal konkrétan kell megoldani. Azok a pártok, akik erre képesek, megmaradnak, akik nem, eltűnnek" - mondta Gerő András történész a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában annak kapcsán, hogy éppen ma 21 éve választotta meg az országgyűlés Antall Józsefet miniszterelnöknek, mellyel megalakult a II. világháború utáni első szabadon választott kormány.
Miközben a brit uralkodóház Londonban nagy csinnadrattával beharangozott fényűző esküvője vonja magára a fél világ figyelmét, s a legutolsó felmérések szerint a britek többsége újra hitet tett a monarchia mellett, idehaza Gerő András történészt az alkotmányos királyság visszaállításának gondolata foglalkoztatja. „Csak elvi síkon” – intett óvatosságra, az ELTE és a CEU professzora, akinek intézetét, a Habsburg Történeti Intézetet a Közép- és Kelet-Európai Társadalomkutatási Alapítványba olvasztják.
Az új alkotmányról tartottak kerekasztal-beszélgetést csütörtök este a budapesti Terror Háza Múzeumban egy alkotmánybíró, egy politológus, két történész és két politikus részvételével. Úgy tűnik: az egymást egyébként nem nagyon szívlelő LMP és MSZP alkotmányozási elképzelései nagyon hasonlóak – bár az új alkotmányt jelen állás szerint nem ők fogják írni. Azt is megtudtuk: Fricz Tamás egy gyékényen árul Gyurcsány Ferenccel.
Forradalom zajlott-e le áprilisban a szavazófülkékben? Egyáltalán: mi az, hogy forradalom? Ezekről a kérdésekről vitatkozott egymással szerda délután a Terror Háza szervezésében, annak budapesti épületében Gerő András történész és Lánczi András filozófus. Gerő inkább szabadelvű, Lánczi inkább konzervatív álláspontot vallott.
Visszaállítani a monarchiát? Gerő András történészprofesszor ötletét megismételte a XXI. Század Intézet tavaly decemberi, ”Királyságot akarunk? – Új alkotmányt, de milyet…” címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésén. „Elvi kifogás javaslatom ellen nem hangzott el, de sokan viccnek tartották” – panaszolta Gerő a hvg.hu tudósítójának. Alkotmányreform-javaslatait a beszélgetésen részt vevő Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője szkeptikusan fogadta.
A magyarországi zsidóság jövőjéről tartottak a Mensch Alapítvány szervezésében a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban kerekasztal-beszélgetést. Ez a jövő változatlanul ellentmondásokkal terhes.